OKÉ-KERET
OKÉ-KERET
Cél:
- megérteni a viselkedésünk, döntéseink hátterében húzódó egyik okot
- megoldást találni bizonyos konfliktusos helyzetekre
Segédeszköz:
- oké-keret nyomtatva vagy rajzolva vagy kivetítve
Osztályfőnöki óra vázlata:
I. Beszélgetés kezdeményezése
Mit jelent az, hogy oké? Kinek mi a véleménye: mikor oké neki valami vagy valaki? Mit jelent a tanulóknak az, hogy Az ÉN MEGGYŐZŐDÉSEM MAGAMRÓL és az ÉN MEGGYŐZŐDÉSEM RÓLAD? (Itt arra érdemes terelni a beszélgetést, hogy OKÉ-nak lenni nem azt jelenti, hogy egyetértünk a másikban mindennel, hanem OKÉ abban az értelemben, hogy elfogadom teljes egészében, nem aggaszt, nem dühít, nem akarom megváltoztatni. De attól még lehet, hogy más. Az ÉRZÉS az, hogy oké vagyok én vagy a másik, nem a cselekedeteket bíráljuk.)
II. OKÉ-KERETET megmutatni (kiosztani/kivetíteni/felrajzolni)
Mit jelenthetnek az egyes ablakok? Milyen érzése van az embernek az adott emberi kapcsolatában, ha az egyes mezőkben tartózkodik? Minden emberrel ugyanolyanok vagyunk? Vagy lehet különbség? Mitől függ, hogyan érezzük magunkat az adott kapcsolatban?
III. Kis csoportokba osztva a gyerekeket (kb. 4*8 fő) beszélgessenek arról, mi mindent befolyásol az "okéság" érzete egy kapcsolatban, az életben, a boldogulásban, a barátságok-szerelmek alakulásában szerintük.
IV. A csoportból egy ember foglalja össze, mi mindenről esett szó, a leglényegesebb dolgokat írjuk a táblára.
V. Mit tehetünk, ha valaki nem a I+/U+ mezőben van egyes kapcsolataiban, vagy egyikben sem? (beszélni a problémáról (én-üzenetek – lásd másik osztályfőnöki óra anyaga); asszertív kommunikációs tréningre menni; kilépni a kapcsolatból)
Elmélet:
Az OKÉ-KERET egy olyan diagram, amelyben a négy életpozíciót ábrázolja. Megmutatja, hogy miképpen viszonyulok magamhoz és hozzád az adott helyzetben. Ha például felszabadult vagyok, és jól érzem magam veled, azt mondhatom: OKÉ VAGYOK - OKÉ VAGY. Életpozícióm több, mint egy egyszerű vélemény. Egész lényemmel benne vagyok, ezért viselkedésemet alapvetően meghatározza a veled történő interakció során. Az ÉN MEGGYŐZŐDÉSEM MAGAMRÓL és az ÉN MEGGYŐZŐDÉSEM RÓLAD.
Az ábra vízszintes tengelye az én "okéságomat" mutatja magammal. Minél inkább a bal vége felé közeledek, annál kevésbé vagyok oké önmagammal (rossz vélemény magamról, alacsony önbecsülés és önértékelés, nem fogadom el magamat, mint értékes érdemes emberi lényt stb. - NEM VAGYOK OKÉ). Jobb vége felé közeledve pedig ennek ellenkezője igaz (magas önbecsülés stb. - OKÉ VAGYOK). A függőleges tengely azt mutatja, hogy téged miképpen látlak. A tengely alján lenézlek és leértékellek (nem fogadlak el, nem tartalak értékes és érdemes emberi lénynek stb. - NEM VAGY OKÉ). A tengely tetejéhez közeledve egyre nagyobb elfogadással gondolok rád és értékellek téged (OKÉ VAGY).
"Okéságunk" ábrája:
Négy életpozíció
Ha a fenti kombinációkat listázzuk, az alábbi négy életpozíciót kapjuk:
ÉN OKÉ VAGYOK - TE OKÉ VAGY (boldogulni)
ÉN OKÉ VAGYOK - TE NEM VAGY OKÉ (megszabadulni)
ÉN NEM VAGYOK OKÉ - TE OKÉ VAGY (elkerülni)
ÉN NEM VAGYOK OKÉ - TE NEM VAGY OKÉ (sehova sem jutni)
Az angol kezdőbetűknek megfelelően az "Én" jelölése "I" és a "Te" jelölése a "U" lehet bizonyos helyeken. Az OKÉ lehet egy plusz jel "+" és a NEM OKÉ egy mínusz jel "-". Így például a I+U+ kód az ÉN OKÉ VAGYOK - TE OKÉ VAGY leírását szimbolizálja.
Megfigyelhető viselkedések
I+U+ (egészséges pozíció): Elfogadom magamat és a másikat, bízom saját képességeimben és az övéiben is. Kijövünk egymással és azért vagyunk itt, hogy cselekedjünk, eljussunk valahová együtt, közösen. Minden alkalommal, amikor ebből a pozícióból kezdek beszélni veled, megerősítem azt a hiedelmemet, hogy én és te ebben a világban okék vagyunk.
I+U- (paranoid pozíció): Amikor például rád üvöltök vagy teszek egy megjegyzést, fintorgok egyet vagy elhúzom a számat és másfelé nézek, amikor bejössz az ajtón. Meg akarok szabadulni tőled és ezt éreztetem veled. Megerősítem azt a sorskönyvi hiedelmemet, hogy velem minden rendben van, de másokkal csak a baj van, így jobb, ha megszabadulok tőlük. Nem bízom abban, hogy képes lennél a dolgodat önerőből elvégezni.
I-U+ (depresszív pozíció): Nem hiszek abban, hogy képes vagyok problémát megoldani ebben a helyzetben. Nem látom magamat túl rózsásan a helyzetben. Amikor jössz és látom a kritikát/megvetést az arcodon, még jobban magamba roskadok. Sóhajtozni kezdek. Gondolataimban mintha elzsibbadnék és nem is hallom, hogy miket beszélsz. Mintha újra gyermek lennék, aki ráadásul tehetetlen, erőtlen. Valamiféle mágikus erő jön tőled, ami engem mintha megbénítana, így a legjobb, amit tehetek az, hogy növelem a távolságot közted és köztem: elkerüllek.
I-U- (fölöslegesség pozíció): Amikor olyanokat mondok (vagy gondolok), hogy "most már elegem van", "nem igaz, hogy ...", "ezt már nem bírom tovább ...", "hogy juthattunk odáig, hogy ...", "ráadásul te meg csak ...", "ez az egész reménytelen ..." anélkül, hogy választ várnék, az ÉN NEM VAGYOK OKÉ - TE NEM VAGY OKÉ életpozícióban vagyok. Erőtlen, kimerült vagyok. Feleslegesnek élek meg minden próbálkozást arra, hogy helyzetünket javítsam és téged sem látlak alkalmasnak arra, hogy ezt megtedd, elérd. Ezzel belsőleg egy olyan hiedelemrendszert erősítek meg, amit akkor alkottam, amikor én és mások nem voltunk okék. Ezt a jelenben megismétlem és a három másik életpozíció, mint alternatív lehetőség eltűnik a radaromról. Beszűkülök.
Összefoglalva ismét: az életpozíció az ember alapvető hiedelme önmagáról és másokról, amelyek a döntések és a magatartás igazolására szolgálnak.
Megjegyzés: Berne szerint egy személy alapvető életpozíciója a korai gyermekkorban három- és hétéves kor között alakul ki. Ezzel igazolja a gyermek korai tapasztalaton alapuló döntését. A korai évek hatásai azért jelentősek, mert a gyerek ez alapján hozhat egy döntést például úgy, hogy ha nem foglalkoznak vele, arra a következtetésre juthat: "Engem soha nem fognak szeretni" (ÉN NEM VAGYOK OKÉ). Ha például apja fizikálisan bántalmazza: "Soha nem fogok egy férfiban sem megbízni" (A FÉRFIAK NEM OKÉK). A TA filozófiája szerint azonban az emberek képesek változni, új döntéseket hozni.
