
JOHARI ABLAK
Cél: Mit tudok magamról és mit tudnak rólam mások?
Segédeszköz: Johari-ablak
Óravázlat:
1. Mutassuk meg és beszéljük át a diagramot!
2. Mindenki magának töltse ki, szerinte melyik rurikába mi kerülne róla.
3. Töltse ki egy választott párral is! (Vajon mit tudnak, gondolnak egymásról?)
4. Beszéljék meg!
5. Beszéljük meg közösen, miért fontosa, hogy tisztában legyünk ezzel!
JOHARI ABLAK

Az ábrán is láthatjuk, a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők:
Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában.
Az első terület
Az első terület az ún. nyílt terület. Ez a nyilvános, mindenki által ismert "én". Ide tartoznak a nem titkolt, nyilvánvaló dolgok, mint az, hogy hogy hívnak, vagy hogy hogyan nézel ki.
A második terület
A második az ún. "rejtett én", melyet az "én" tud, de senki más nem. Ezek azok a titkaink, amelyeket nem osztunk meg másokkal (azt hiszem, példát mondani majdnem felesleges, de ilyen például az, hogy nem szimpatizálunk a csoporttársainkkal, vagy idegesít a szomszédunk. Persze kedvesek vagyunk látszólag, és az információt, a véleményünket megtartjuk magunknak.)
A harmadik terület
A másik egy fokkal izgalmasabb terület, az ún. vak terület. Ez az "én" olyan aspektusait tartalmazza, mely mások számára nyilvánvaló és jól látható, az "én" számára azonban nem az. Ilyen lehet az, hogy szimpatikusak vagyunk-e a környezetünknek, hogy bizonyos viselkedésünk bosszantja a társaságot, amiben mozgunk. Ha valaki komolyabban szeretne önismerettel foglalkozni, akkor nem érdemes kerülnie, hogy mit gondolnak róla mások. (Az más kérdés, hogy ebből mit fogadunk be, és hogyan kezeljük a kapott információkat.)
A negyedik terület
A negyedik, és egyben legsötétebb terület az ún. ismeretlen terület. Ide olyan dolgok tartoznak, amelyeket mások sem tudnak rólunk, és mi sem tudtunk magunkról. Csak speciális körülmények, traumák, vészhelyzetek, stb. tudják megvilágítani ezt a területet. Vannak élethelyzetek, melyekben nem tudjuk előre kiszámítani, hogyan fogunk viselkedni. Gondolhatjuk magunkról, hogy ha általában higgadtak vagyunk, akkor vészhelyzetben is azok lennénk, de ez csak feltételezés. Hogy valójában mit tennénk, az csak ott és akkor fog kiderülni. Egyes források szerint a pszichoanalízisben van lehetőség a rejtett területen levő dolgok feltárására, de az biztos, hogy tudatosan befolyásolni nem tudjuk.
Az, hogy a nyílt terület - tehát az, amit tudunk magunkról és amit vállalunk is mások előtt - mekkora terület, és mennyire tágítjuk ki, rajtunk múlik. Hogy a vak területet mennyire akarjuk megismerni, szintén a mi döntésünk. Az, hogy valaki szán-e időt az önismeretre, tapasztalatom szerint sok összetevőtől függ. Korábbi pozitív vagy negatív tapasztalatoktól, családi neveltetéstől, szokásoktól, életkortól és élethelyzettől is. Azt gondolom, hogy ismerkedni mindig egy izgalmas dolog, bárkit is ismerünk meg, ha pedig az egész életünket saját magunkkal éljük le, akkor nem csak érdekes, de hasznos is ismerni saját "én"-ünket.