
Együttműködés, stratégia-alkotás
Tréninggyakorlat osztályfőnöki órákra
Téma: Együttműködés, stratégiaalkotás
Készítette: Füzesséry Anikó
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Cél: Együttműködést generálni stratégia alkotás alapján
Mikor csináljuk? Ha szeretnék jobban csapatként működtetni az osztályt vagy az első tanév első időszakában csapatépítési céllal
Időtartam: 45 perc
Csoport létszáma: Egész osztály
Eszköz: egy kendő
A játék menete:
Állítsuk egymást sorrendbe kétjegyű számok alapján
Ismertessük a feladatot:
Az osztályt oszzuk két csoportr. Az a csoportok feladata, hogy egy ember koordinálásával állítsák egymás sorrendbe kétjegyű számok alapján. A feladat megoldása két részre oszlik: az első 20 perc stratégiaalkotást jelent, amikor a résztvevők körben ülve megbeszéljük, hogy milyen stratégiával oldják meg a feladatot. Ebben az időszakban kipróbálni a megoldást nem lehet, nem lehet felállni, csak beszélgetni. Az időszak alatt a következőkben kell megállapodni:
- ki lesz a bekötött szemű ember
- mi lesz a stratégia
Az időszaknak adunk időkeretet, de a tréningnap fő témájától függ, hogy ehhez mennyire ragaszkodunk. Lehet leállítani 20 perc után szigorúan, de lehet hagyni, hogy végigcsinálják, és reflektálni arra, hogy mennyi idő kellett a stratégiaalkotáshoz.
A feladat második felének nincs időkerete, ez a tulajdonképpeni megvalósítási rész, amikor azonban már senki sem beszélget, a stratégiát ekkor szavakkal már nem lehet módosítani.
Szabályok
Egy ember nem kap számot, és neki bekötjük a szemét. Csak ő mozoghat és ő kezdeményezhet mozgást, ha ő nem visz valakit, az emberek önmaguktól nem változtathatnak helyet.
A számokat mindenkinek a fülébe suttogja a tanár, de csak a 20 perces stratégiai megbeszélés után.
A megvalósítási időszakban senki sem beszélhet, és nem is írhat tollal, papírra. (de hangot kiadni lehet, erre nem kell felhívja a tanár a figyelmet, de tisztázó kérdésre adhatja ezt a választ.)
A feladat menete
- A feladat ismertetése
- A tisztázó kérdések feltétele és megválaszolása
- Stratégiaalkotási rész
- A kétjegyű számok kiosztása
- A kiválasztott ember szemének bekötése
- A megvalósítási rész
- A feladat kiértékelése
Mire figyeljen a tanár?
A számokat NE sorrendben adjuk ki! (például: 12,34, 56, 78, helyett: 78, 12, 56, 34)
A számokat, amíg suttogjuk, legyen egy kis alapzaj.
A megvalósítás során figyeljünk a bekötött szemű ember testi épségére, nehogy balesetet szenvedjen, okozzon.
Ha nem állapodnak meg a feladat vége jelben, mutassa a résztvevőknek, hogy maradjanak csendben akkor is, ha az utolsó ember is a helyére került.
Ha vége van a feladatnak, tartson egy ellenőrzést, mindenki mondja ki hangosan sorban a számát.
Ha nem jó a sorrend, nem sikerült sort alkotni, nem sikerült megoldani a feladatot, a kiértékelés során a pozitív megnyilvánulásokat emelje ki és nagyítsa fel, ne maradjanak a kudarc élménnyel.
Ha heves érzelmeket vált ki a feladat, legyen lehetőségük a résztvevőknek ventilálni.
A feladat közben ne tartsunk szünetet sehol, főleg ne a megvalósítás és a kiértékelés között, mert sok hasznos tapasztalatot vesztünk el.
A stratégiaalkotási időszak után dönt a tanár, az ott elhangzottak alapján arról, hogy: lesznek-e egyforma számok; legyen-e nullára végződő szám; legyen-e hiány egy tizedesből (pl. harmincas egyáltalán ne legyen a kiadott számok között.
Segítő kérdések a feldolgozáshoz
Mi segítette a megoldást a stratégiaalkotás során?
Ki tette a legtöbbet a megoldásért?
Milyen zavaró tényezők voltak?
Ki beszélt a legtöbbet?
Volt-e olyan, aki felvette a vezető szerepét a folyamatban?
Volt-e olyan, és ha igen kik és miért, akik nem szóltak hozzá a stratégia kialakításához?
Volt-e olyan, hogy valaki nem értette a stratégiát és így indultunk neki a megvalósításnak? Mit tehetünk azért, hogy ez többet nem forduljon elő / a munkában ne legyen ilyen?
Ki "dolgozott": a résztvevők vagy a bekötött szemű ember?
Mennyire tartották be a szabályokat?
Mi vonatkoztatható a történtekből a munkára? Milyen viselkedésmódokat ismernek fel a mai feladatból a hétköznapokban?